Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos beavatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosításhoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.
Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésüktől napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.
Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a kongenitális vérzékenységgel született betegek vérzéses epizódjainak kezelésére szolgáló Cevenfacta (eptakog béta) készítményt.
A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavatkozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszakban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.
A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restriktív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy kezelése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.
A hemofíliások vére nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. Már kis sérüléseket követően – vagy akár észrevehető sérülés nélkül is – vérzések lépnek fel, melyek mértéke és időtartama nem áll arányban a sérülés súlyosságával. Nagyobb sérülések vagy műtétek életveszélyes vérvesztéssel járhatnak, ha az orvosok nem készülnek fel kellőképpen a vérzés elhárítására.
A nem K-vitamin-antagonista természetű orális alvadásgátlók (NOAC, non-vitamin k antagonist oral anticoagulant) 2009-ben történő forgalomba hozatalával hatásos és biztonságos alternatíva vált elérhetővé a pitvarfibrillációt (AF, atrial fibrillation) kísérő thromboemboliás események prevenciójában, illetve a vénás thromboemboliás események (VTE) kezelésében és megelőzésében. A dabigatran-etexilát az egyetlen direkt thrombin-inhibitor, mely AF eseteiben hatásosabbnak bizonyult a warfarinnál, míg VTE eseteiben azzal megegyező hatásosságúnak és biztonságosságúnak mutatkozott.
A purpura fulminans ritka belgyógyászati és bőrgyógyászati sürgősségi állapot. A kórképet fokozott disszeminált intravaszkuláris alvadásfokozódás és konszumpciós koagulopátia következtében kialakuló kiterjedt bőrbevérzések, szövetnekrózisok jellemzik, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez vezet. A bemutatott eset alkalmat ad a purpura fulminans klinikai aspektusainak, differenciáldiagnosztikai szempontjainak és kezelésének megbeszélésére.
A fibrinogén mint terápiás célpont vérzésekben: kritikus koncentrációk és fibrinogénpótlási lehetőségek 1. évfolyam 1. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Cikkreferátum
2014-12-16
Jelentős vérzésekben a fibrinogén az első alvadási faktor, amelynek szintje a kritikus érték alá csökken. A fibrinogénpótlás megvalósítható friss fagyasztott plazmával, ám ez szövődményeket okozhat és hosszabb előkészületet igényel. A fibrinogénkoncentrátum megfelelő alternatíva az allogén vérkészítmények helyett: biztosítja a standard dozírozást, a kis volumenben történő, gyors beadást, és a vírusinaktiváció a gyártás során megtörténik. A fibrinogénterápiával és az ágy melletti viszkoelasztikus teszteléssel individualizált dozírozás valósítható meg szá mos klinikai helyzetben. Transfusion, 2014. május
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVI. évf. 5. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2014-12-02
Egy 36 éves nő harmadik gyermekét császármetszéssel kellett világra segíteni, mert a magzat feje nem illeszkedett be, emellett macrosomia és chorioamnionitis is fennállt. Az asszony hazabocsátása után két nappal amiatt ment vissza a kórházba, mert bal lába erősen megduzzadt és kipirosodott. Terhessége alatt cukorbetegsége alakult ki, melyet diétával tartottak karban, testtömmegindexe (BMI, body mass index) 35 volt, mindkét alsó végtagján kanyargós vénák látszottak, és bal lábán felületes thrombophlebitis egyértelmű jelei mutatkoztak. A vénák kompressziós ultrahangvizsgálata (CU/S, compression venous ultrasound) a vena femoralis kiterjedt thrombosisát igazolta, mely a kismedencébe is beterjedt.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.